Karakter neve: Felisa del Castille
Hit: Antoh
Származás: Abasszisz
Kaszt: bárd
Foglalkozás: kalóz.

LUMINA LIVE 2008

A legutolsó csatánk során a Rosa Negra csúnya sérüléseket szenvedett...

Hajózni még lehet vele, meg tán ki is huzná egy darabig a csatában, de ezt inkább gyorsan rendbe kéne rakni.

A Quiron tenger déli partvidékéről besodródtunk egy hosszú csatornába, melyből napokig nem tudtunk kikászálódni, hisz a Rosa Negra irányíthatatlan volt.  Egyszer csak a napokig tartó sodródás után szűkűlt a csatorna és felakadtunk a sekélyebb vízben...

Ekkor egyik patkány kalózom kiköpte, hogy innen nem messze Cornu városában, a Dominium ura, talán hajlamos a kalózókat is ellátni és munkaerőt biztosítani, ha jól megfizetik! Évekkel ez előtt hallott róla, hogy itt él magányában egy komoly kereskedő..., így biztosan szeretheti a pénzt... (Amíg el nem vesszük töle...)

A közelben van, na meg pár utasom is arra tart, így hát úgy döntöttem, hogy ott nem csak a szükséges javításokat végezzük el, hanem kivonszoljuk a hajót a partra, az erdőben fa van elég és elvégzünk minden olyan átalakítást, amit már rég meg kellett volna tennem.

Egy nap múlva már ott is lehetünk. Kiadtam a parancsot, irány Cornu  és a Domínium! Amint ezt kimondtam, a távolban toroni csapatok jelentek meg és lassan az utasaimról is kiderült, hogy mifélék...

Fejet kellett hajtanom akaratuk előtt, hiszen erőfölényben voltak a harcban, a politikában, és a szövetségért ajánlott summa sem jött rosszul...

...tovább fog tartani ez a javítás mint hittem...csak éljük túl...mert vár a Quiron tenger...

 LUMINA LIVE 2009

Újra itt! A világ eme eldugott kis részében, ahol számomra is meglepő módon egy kocsmáros szemében megtaláltam azt a férfit, akivel le akarom élni az életem. Mozgalmas egy év volt, arra nem panaszkodhatunk. Egy év alatt bejártuk szinte az egész Quiron tengert. Igranel Ennaron, erigow magisztertől nyert engedély sok lehetőséget teremtett számunkra, amit nem is voltunk restek kihasználni. A szállítmányok pedig, amiknek megszerzését, és biztonságba juttatását ránk bízták, mindig szépen fizettek. Nem panaszkodhatok. A Rosa Negra jobb állapotban van, mint eddig bármikor. A legénység is jól él, mindig van pénz italra, kajára, jó, vagy éppen rosszféle nőkre, ki hogy akarja. De most ott hagytam hajómat egy rövid időre, szárazdokkban pihen a tenger egy semleges részén.

Amost és engem Cornuba szólított DArgo, kedvesem apja. Neki el kellett utaznia, így hazahívta fiait, hogy amíg ügyeit intézi, legyen, aki gondoskodik a családi vállalkozásról, a Korsóról, ahogy fogadóját hívják. Mivel kedvesem arra kért, vele tartottam én is. Így kerültem hát újra vissza életem egyik legnagyobb eseményének színhelyére.