L. Bartuc nagyúr (toron zsoldosainak vezetője)

Születésének ideje nem ismert, fiatal kora ellenére (legalábbis ez látszik) rendkívül sok vért ontott, ezzel ellentétben csak akkor öl, ha muszáj. Ez a tulajdonsága teljességgel jellemzi is seregét, a parthiscusi seregeket, mely egy hajdan erős népből verbuválódott nemzethaderő.

Parthiscusról senki sem tudja merre van és hogy egyáltalán létezik-e, de furcsa hogy akik onnan származnak rendkívüli spirituális erővel rendelkeznek és mind gyermekeknek vagy kamaszkorúaknak látszanak.

A parthiscusiak nem keverednek az őslakos toroniakkal, igyekszenek megőrizni különállóságukat, csakis Toron urának engedelmeskednek, de neki maximális alázattal és odaadással.

Bartuc nagyúr nagy kedvelője az italoknak, főleg ha azok kicsit elhomályosítják az elmét. A csatákban az első sorban harcol mindig, hatalmas kardjával egy csapással több emberrel is képes végezni. Ez a kard kapcsolatban áll Dante mester kardjával, ezek testvérkardok és egymás ellen élet-halál harcban nem fordíthatók.

A nagyúr rendkívül büszke, nehezen lehet dühbe gurítani, ezt eddig még csak öccsének Milfordnak és  Dante mesternek sikerült elérnie. Mindíg képes nyugodt fejjel gondolkodni, emellett Parthiscus népének legjobb leggyorsabb és legügyesebb kardforgatója. Ő elbírja kardját és minimális pihenőkre van szüksége, ezért tökéletesen alkalmazza magát felderítő utakon.

Parthiscus csapatán belül néha "királyom"-nak vagy "felség"-nek szólítják, ez csak parthiscusi rangjából fakad, Parthiscusban ő volt az uralkodó és ezt népe emlékezetéből nem lehet kitörölni.