|
Témaindító hozzászólás
|
2008.05.05. 10:55 - |
A topic lényege, hogy KARAKTERBEN van lehetőség színesíteni előre kidolgozni az Eren-hű csapatok életét, így a táborban nem kell erre vesztegetni az első napot, napokat. Ha valaki már most szeretne hatással lenni a LIVE eseményeinek alakulására, akkor itt megteheti!
Innentől csak karakretben folytatódhat! |
[22-3] [2-1]
A PREHISTÓRIA LEZÁRULT!
KÖSZÖNJÜK A KÖZREMŰKÖDÉST AZ NJK-NAK!
FOLYTATÁS ÉLŐBEN JÚLIUS 02-ÁN JÁSZFÉNYSZARUN!
MINDENKIT VÁRUNK A LUMINA LIVE 2008 JÁTÉKON!
|
(álmosan a szemét törölgetve próbál a felé néző arcra fókuszálni)
-Amos...(nyögte ásítás közben, bemutatkozásnak szánva)
(kicsit meglepte az ébresztő...gyorsan összekapta magát és a gróf után szaladt aki ekkor már a kinti napsütésben sétált)
-Megértem a tegnapi hangulatod jó úram. Sajnos halált láttam énis eleget (nem akarta tovább feszegetni a dolgot...) Kissé megijedtem tegnap mikor megérkeztem. Aggaszt amit láttam...a kocsma az kocsma...a kocsmáros az kocsmáros...nem vagyok katon. Megvédem magam ha kell, de vitézeid ellen eséjtelen vagyok...és ki őt megölte...ellene talán méginkább. Kimondom nyiltan, ha gyávának tartasz is, én félek a haláltól, a csukjás torkából kacajt fakasztani...az nem gond, de szembenézni vele még jópár évig nem szertnék! Biztonságban vagyok itt uram?
(közben már pöfékelt is a pipájával és arcán végig a kíváncsiság csillogott, mintsem komoj félelem) |
A katona megmutatja Amosnak a közös sátrak egyikét, ahol tud aludni, majd csak annyit mondd:
- A holnapi nap folyamán biztos tudsz beszélni a gróffal. Üzenek neki, hogy kerested.
Másnak délelőtt Amost kellemes szunyókálásából apró neszek ébresztik fel. Amikor kinyitja a szemét, egy férfi áll előtte mosolyogva. Rövid barna haja, és mogyoróbarna szemei vannak, melyekben derű bújkál. Ugyanaz az ember, aki tegnap éjjel a fáklyát fogta, és beszédet mondott, mégig egészen mások, békésebbek a vonásai.
- Mifelénk ilyen későn már senki sem kell. Hajnalban, vagy korán reggel szeretünk kelni, hogy minnél hamarabb dolgunkhoz láthassunk. Tovább már nem várhattam, így felébresztettelek. Hector de La'Vexel vagyok, a helyőrség parancsnoka. Azt mondták beszélni szeretnél velem. Nézd el nekem a tegnapi szófukarságomat, de a gyász letaglózta még a szívemet. Most viszont hallgatlak, gyere sétáljunk egyet közben.- fejezi be a gróf.
|
(Amos kissé megijedt...ez a temetés dolog több okból is nyugtalanította...a haláleset mint olyan, annya halála óta nem hatja meg. Nem is ismerte a katonát, nem volt kit sajnálnia. De gyilkosság történt...ennek nem lesz jó vége. )
-Nem viszik haza a halottaikat! (suttogta magában, és ez a gondolat az idegenség érzését keltette benne)
(amikor belépett az apró faházba, rögtön látta, hogy ezt katonák építették. Inkább a kolostorok hálócellái jutottak eszébe róla mint egy kocsma, de tudta jól, nem azért van itt, hogy messzeföldön híres fogadót nyisson. A célnak megfelel az épület. Régi kocsmáros szokás szerint, kulacsából egy csepp sört öntött a földre és a sarokba köpött. Kilépett az épületből. Egy katona épp a kardját élezte nem messze, talán egyike azoknak akik az erdőben közrefogták...nem volt benne biztos...olyan egyformák ezekben a páncélokban.)
-Vitézjóuram! (szólította meg kissé erőltetettre sikerült vigyorral) Hol tudnék aludni ma éjszak és mond meg nekem ki volt ez a prémes köppenyt viselő úr? Úgy látom valami hadvezér féle...mikor beszéljetnék vele? |
Körülötte az erdőből Kékköpenyes harcosok bukkanak elő. Eddig nem is fedezte fel, hogy a közelében vannak. A helyőrség felől egy szintén kék köpenyt viselő férfi érkezik. Magas, világos barna hajú, nyílt, őszinte tekintetű. Komor arckifejezést hord, akár a többiek.
- Üdvözlet idegen. A nevem Paeander. Én irányítom a külső őrséget. Látod ott az erőd mellett azt a kis faépületet. Az lesz a kocsma, és körülötte a padok asztalok most készülnek. Amiben tudunk segítünk, pénznek nem leszel híjján ,csak élelem legyen bőven. Most viszont nem tudlak a gróf elé kísérni. Délelőtt orvul megölték az egyik emberünket a toroniak, mindenfajta ok nélkül. Most temetjük a magunk módján. Várd végig, utána tudsz majd beszélni a gróffal. Sajnálom ,hogy ilyen rosszkor érkeztél, amúgy vidám nép vagyunk.- mondja a férfi és beljebb kíséri Amos-t. A többi harcos visszahúzódik az erdőbe.
Az erőd előtt a tisztás közepén nagy máglyát készítettek az ereniek. Halott bajtársukat a fahalom tetejére helyezték. A megfelelő áldozatokat bemutatták már lelki üdvéért. Most mind némán várakoznak. Az éjszaka sötétjében kísérteties a látvány. Megannyi fegyvert markoló, páncélba bújt harcos, és lovag. A gróf lép a máglya közelébe. Kezében fáklya, melynek fénye jól megvilágítja arcát. Azt az arcot, mely semmi jót nem ígér. A gróf alakja most kimagasodott, prémes köpenye a földet érte, páncélja csillogott a hold fényében.
- Harcosok. Bajtársak. Fivéreim. Itt fekszik egy társunk. Bátran harcolt, de orvul hátba lőtték. A toroniak műve. Mind tudjátok, hogy levelekben, diplomáciában szeretek bőven fogalmazni, de háborúban, harcban hű ereniként egyszerű, és tömör vagyok. Megtámadtak minket indok néljül, Megölték Nikodémuszt indok nélkül. A toroniak. Ezért bűnhődni fognak. Lejárt a diplomácia ideje. Lejárt a türelem, és a tolerancia ideje. Megadtuk az esélyt, hogy távozzanak, de nem éltek vele. Agresszívan, figyelmeztetés néljül támadtak. A toroniak. Most megtanulják, hogy csak addig nyújtózkodhassanak, ameddig a takarójuk ér. Keserves lecke árán tanulják ezt meg. Háború lesz, kemény harcok. Nikodémuszt már nem viszem haza, ahogy sokunk itt halhat meg. Ám ígérem, hogy a végén győzni fogunk, és az ellenség megfizet ezért a gyalázatért. Az ellenség! A toroniak!- kiáltja végül a gróf, s a katonák ismét velőtrázó kiáltásban törnek ki, majd harci himnuszukba kezdenek bele, míg a gróf a fáklyával meggyújtja a máglyát. Mire a himnusz éget ér a máglya is leég. A csontokat edénybe rakják, és a földbe ássák, fölé halmot emelnek. Ezután indul meg a gróf az erdő fele, út közben találkozik Paeanderrel, és Amos-al.
- Üdvözletem. Örülök, hogy itt van. Nézze meg a kocsmát, amit építettek a katonák. A padok, és asztalok ezután fognak felépülni. A fogadó mellé tudunk Önnek is egy kisebb részt készíteni szállásnak. Szívesen beszélek Önnel, de előbb meg kell írnom egy levelet, sajnos a toroniak nem hagytak más lehetőséget, csak a háborút. Próbáltam elkerülni.-azzal a gróf bezárkózik az erődön belüli központi épületbe, hogy megírja levelét, amit hamarosan küldöncök terjesztenek szét az egész Domíniumban. |
(egy ifjú ember jelenik meg nem messze a tábortól...tisztes távolban megáll...egy darabig nézelődik...aztán kiveszi a szájából a pipáját és elkiálltja magát)
-Hé! Ki itt a főnök?
(mivel nem kap azonnal választ, hozzáteszi)
-Calassion úr küldött! A kocsma ügyében! |
Az újabb hét eltelte után a másodlagos védelmi vonalak sáncai, és árkai már kezdtek mélyülni, és magasodni. Jó ütemben haladt a munka, egyre többet pihentek a katonák, már csak napok kérdése, hogy végére érjenek. Egy újabb védelmi pont kezdett kiépülni. A Kalandorok útjának kereszteződésétől Ny-ra, és D-re az úton két megerősített őrposzt, és a tisztád DNy-i végében az út mellett, még két védelmi pont. Látszott hogy ezek is fontos védelmi feladatokat fognak ellátni. Az ereniek nem bíztak semmit a véletlenre. Látszott, hogy begyakorlott elvet követnek, és minnél biztosabbra szeretnék építeni helyőrségüket, hogy innen szabadon tudják kezelni a Domínium területén felmerülő problémákat. Az erődben is elkészültek a kisegítő épületek, és a falak mellvédje is. A gróf mosolyogva sétált az épületek között Paeander-rel az oldalán.
- Semmit nem találtak az embereid? Biztos alapos munkát végeztek?-kérdezte a gróf.
- Természetesen Uram. Cornu-t egy nagyhatalmú mágia pusztította el. Sötét mágia. Toroni. Semmi nem maradt. Még nem láttam ehhez foghatót. Egy egész várost elpusztítani. Félek újra megtörténhet, talán épp velünk.- mondta a harcos.
- Azt biztos nem hagynák a doraniak. Szerintem árgus szemekkel figyelik a környéket, és a legkisebb jelre is itt teremnek. És az a háború vége fele nem jönne jól a toroniaknak, ha Doran aktiválná tartalék varázstudóit. És nem találtatok semmit a romok között, vagy a környéken?
- Semmi Uram.
- Hm. Keressetek tovább. Csak óvatosan.- mondta a gróf, s ezzel véget is ért a beszélgetés. Paeander távozott, és Sir Egren érkezett.
- Uram! Még mindig semmi hír az újabb levélről, és hogy volt a reakció toroni részről?- kérdezte az öreg lovag.
- Semmi. Úgy tűnik ezt sem méltatják nagyobb figyelemre, mint az előzőt. Meglepő magabiztosság, vagy ostobaság. Az előbbire gyanakszom, de az utóbbit sejtem. Adok még egy hetet nekik. Meglátjuk bölcsebben használják e fel, mint az előző párat.
|
Két hét is eltelt már az első hivatalos levél kiadása óta. A gróf bár újabb parancsakat nem kapott, de megerősítették kérését, hogy a Domínium területén is érvényben van az egész Északon fennálló hadiállapot. Azaz ugyanúgy kell viselkednie, és eljárnia a Toron-i ,vagy Toronnal szövetséges csapatokkal, mint ha bárhol máshol találkozott volna velük Észak-Yneven. Ez alatt a két hét alatt nyílvánvalóvá vált, hogy a toroniak nem fognak újabb levéllel válaszolni, megtagadják a diplomáciai érintkezést. Ez meglepte a grófot, de el is gondolkodtatta. Vagy egyértelmű parancsokkal jött ide a toroni csapat, vagy hagyományos hadviselésben teljesen gyakorlatlanok vezetik. Kiderült már, hogy nem hagyományos toroni seregtestről van szó. Valamelyk vazalus állam alakulatáról. Kiderült az is, hogy a hajó mely a folyón érkezett, kalózhajó lehet, s legénysége a semlegesnél jobb viszont ápol a toroniakkal. Közben két hét verítékes munkája után állt az erőd. Falai több méter magasak voltak, íjásztornyai erősek, központi épülete megerősített. A kapuját külön készítették el, és szerelték fel. Alaposan megállja majd a helyét, ha ostromra kerül a sor. A belső teret is sikerült rendesen kitölteni. A katonák sátrai, egyéb kiszolgáló kis épületek jöttek létre. A helyőrség rendesen berendezkedett. Ezzel egyidőben felépült a fogadó is, mely egyszerűbb kivitelezés volt, de remekül megfelelt funkciójának. A katonák a második hét végére ünnepséget tartottak, és két nap pihenőt kaptak. Utána viszont látszott, hogy az erőd felépülésével a munka nem állt meg. Egyértelművé vált, hogy az erőd csak a végső védelmi vonal lesz, és a tisztáson egy másodlagos védelmi vonalat is elkezdtek kiépíteni, ami leginkább árkok, és töltések kacskaringós vonalából állt. Jól elhelyezett kis tornyokból, és megfelelően lecsupaszított területnek körülötte, hogy könnyen lehessen célozni majd az íjászoknak. Ezen munkálatok kötötték le most a katonák erejét. A gróf pedig megtartotta második hadi tanácsát.
Órákon keresztül folyt a megbeszélés. Pontosan, részletesen haladtak a feladatok felsorolásában, és kiosztásában. A tervek felállításában.
- A reggel érkezett küldönc a Hercegi Udvarból hozott üzenetet.- mondta a gróf. - Úgy tűnik segédcsapatokat kapunk, és egy másik komolyabb hadtestet. Úgy értesítettek, hogy egy ilanori különítmény érkezik megerősíteni itteni pozíciónkat, és az erőd védelmét. A segéd csapatok között egy egyházi osztag is szerepel. Sikerült régi kapcsolataim segítségével megfelelő támogatást szereznem, hogy biztosan kézben tarthassuk az itteni helyzetet, és a toroni segédcsapatok, és esetleges későbbi szövetségesek ellen is biztosan helytálljunk.
- Még mindig nincs hír a levélről, hogy válaszoltak e rá a toroniak?- kérdezte Sir Egren.
- Nem semmi. A toroni csapatok vezére semmibe vette a levelet, és eleddig semmilyen intézkedés nem történt a válaszadásra. Nem tudjuk mi folyik a táborban, de az odavezető utakon vannak embereim, és figyelik ki megy be, ki jön ki. -mondta Paeander.
- Példátlan! Figyelmen kívül hagyni egy diplomáciai levelet. Ilyen mértékben megsérteni a protokolt. Biztos nem reguláris csapatok, csakis valami Concordiával gúzsban tartott állam lehet. Eléggé primitívek.- húzta el mondata végén a száját Elias.
- Mindenesetre újabb levelet írok, és még egyszer megpróbálok kapcsolatba lépni velük. Ezúttal a szövetséges csapatok felé is megpróbálok hatni. - jelentette ki a gróf, és még vagy egy órán át tanácskoztak a lehetséges válasz utáni lépéseken, vagy egy esetleges villámtámadás visszaverésén. Végül a gróf megírta levelét, és ismét szétküldte szerte a Domínium területén.
|
A következő héten tovább folytatódtak az építkezések. Az erődön belüli faépület kezdett alakot ölteni. Inkább egy nagyobb jurtára emlékeztetett, mint épületre, vagy sátorra. Belül egy tágas helység, és hátrébb egy szűkebb szolgált a központi épületnek, és a gróf lakhelyének. Az alvezérek, és a gróf itt tanácskoztak. Elkezdett épülni több íjásztorony is, és a frontfal első cölöpjei is helyükre kerültek. A megfelelő földmunkákat már elvégezték, az alapok készen álltak, és volt elég lehántott, szurokkal alul bevont fatörzs, hogy elkezdődhessenek a falak munkálatai. Közben egy kisebb csapat az erőd mellett kezdett neki a fogadó felépítésének. Az tisztás túlfelén pedig elkészültek a lovagok kis szentélyei, melyeket gyakran látogattak a katonák is. A Kékköpenyesek rendszeres időközönként küldték ki felderítőiket, hogy a Domínium különböző pontjairól hozzanak információt. A hét vége fele a gróf magához kérette alvezéreit, és megírta első hivatalos levelét, melyet küldöncökkel el is jutatott a Domínium különböző pontjaira, hogy a toroni csapatok biztosan olvasni tudják. Sokáig tartott a megfogalmazása, de fontos volt, hogy a megfelelőképpen legyen fogalmazva, mert a ezekben a zűrzavaros időkben a legkisebb hiba is végzetes lehetett politikai téren.
|
A gróf másnap összehívta a teljes helyőrséget, csak a kint őrködő Kékköpenyesek nem voltak jelent. Őket már előző éjjelen tájékoztatta Paeander a történtekről, a közeljövő eseményeiről, és a feladatokról. Verőfényes napon gyűlt össze a sok fegyverforgató, hogy együtt hallgassák meg mi vár rájuk. A katonák már hajnal óta dolgoztak a lovagok védelme alatt. Fákat vágtak ki az erdőből, és csupaszították le törzsüket, hogy a cölöperőd falainak, és épületeinek szolgáljanak alapanyagnak. Most mind otthagyták a munkát, és várták a grófot. Egymásból merítettek erőt, és bátorságot. Mind harcosokhoz méltón fogadták a grófot, fegyvereiket a pajzsaikhoz, mellvértjeikhez ütve kiáltások nélkül éljeneztek. A gróf egy kisebb dombra sétált fel. A domb aljában az alvezérek álltak meg. A helyőrség velük szemben. A gróf kimérten kezdett neki a beszédnek. Nem szónoknak, vagy államférfi volt a hiatása, hanem harcos. Ehhez mérten szabta meg mondanivalóját. Nyugodtan, egyenletesen beszélt.
- Bajtársaim! Harcosok vére! Nehéz időknek nézünk elébe. Sok száz mérföld menetelés után, a kietlen földek, és ellenséges portyák veszélye után megérkeztünk utunk céljához Cornu városának környékére, és a Domíniumhoz. Ám nem sokáig leltünk nyugodalmat. Nem sokra ahogy megérkeztünk toroni csapatok érkeztek a D-ről, és egy fekete hajó is kikötött a partjaiknál. Nem tudjuk kik a matrózok, de a toroniak mellett táboroztak le. Én magam sikeres tárgyalást folytattam a környék urával a Domíniorral. A nemesúr erényes, becsületes ember, katonái pedig jó harcosok. A szövetségük fontos lehet, így mindent meg kell tennünk, hogy semmi ne álljon közénk. Fontos tényezők ők itt létünk során, és tisztelnünk kell kéréseiket, törvényeiket. Ám ha támadás ér minket megvédjük magunkat, minden áron. Nem hagyjuk, hogy a toroni csőcselék, vagy katonaság -vagy bárminek is nevezik magukat- célunkban megakadályozzon! Háború dúl Északon, és most ellenségek vagyunk. A legkisebb támadó szándékra azonnal válaszolunk. Megvédjük magunkat, de amíg új parancsokat nem kapunk nem fogunk támadni. Célunk, hogy egy megerősített helyőrséget hozzunk létre, felderítsük a környéket, kiépítsük a helybéliekkel a jó kapcsolatot, és kivizsgáljuk Corni városát, és a környéket szokatlan események után. További parancsaink megérkezéséig ezt fogjuk tenni, és felépítjük erődünket, hogy védelmezzen minket. A feladatokat megkapjátok az alvezérektől. Azt akarom, hogy a legjobb tudásotok szerint teljesítsétek ezeket. Dolgozzatok keményen, harcoljatok a végsőkig! Legyetek figyelmesek, és bátrak! Nem tudjuk mi fog következni, én sem ígérhetem azt, hogy mindannyiótok hazatér. Lesznek veszteségek, de mindent elkövetek, hogy győztesként kerüljünk ki ebből az ütközetből. Ez a sorsunk, és a kötelességünk! Ezért küldtek minket! Tudjátok kik vagytok. Tudjátok mennyit értek. Eren hős katonái vagytok! Apáitok, és azok apái évszázadokon keresztül írták be magukat acéllal, és bátorsággal a csatamezők történeteibe! Hozzatok dicsőséget őseitekre, hozzatok dicsőséget az Istenekre, hozzatok dicsőséget Erenre!- fejezi be a gróf, és a katonák felbuzdolva üdvrivalgásba törnek ki. Szívükbe bátorság költözik, és egymást buzdítják. A gróf még röviden kiosztja közvetett parancsait, majd az alvezérek segítségével újra elindul a munka.
Egész héten verejtékesen dolgoznak. Először az erődön belül egy épület kezd kibontakozni, és a falak alapjai, és a falaknak szánt alapanyag kivágása. A gróf a hét vége fele hívja össze alvezéreit, itt közli, hogy a következő héten hivatalos levelet küld a toroni táborba. |
Off: és akkor innentől minden a táborban történik, a bizalmas megbeszélés a Lumina Korsóban véget ért.
Több mint egy nap után, az éjszaka közepén érkezik meg a gróf, és kísérete. Nem abból az irányból amerről várták, de épen, és egészségesen. A táborban mindenki azonnal talpon terem. A katonák, és lovagok mind örülnek, hogy visszatért tiszti karuk, és nem lett semmi baja senkinek. A feszélyezett hangulat kicsit oldódik. Még a mindig morcos Sir Egren is mintha kicsit megkönnyebbült arccal üdvözölné a grófot.
-Örülök, hogy látlak Uram. Aggódtunk érted miután megtudtuk, hogy toroni csapatokat láttak felderítőink a Domínium D területén. Attól féltünk rátok támadnak. De nem mertem az egész helyőrséggel utánatok menni, félő volt, hogy elkerüljük egymást, meg ha csapdába gyalogolunk bele, akkor az egész küldetésnek annyi. Így csak a két leggyorsabb Kékköpenyest küldtem. Látom megszolgálták hírnevük. Hogyhogy É-ról jöttetek, és nem Ny-ról?- kérdezi végül Sir Egren.
-Kerülő utakon jöttünk, vadcsapásokon, kis erdei ösvényeken, hogy a lehető legjobban elrejtőzzünk. Nem tudtuk, hogy a toroniak figyelik e már a főbb utakat, nem akartunk kockáztatni. Jól tetted öreg barátom, hogy nem jötettek utánunk. Nem csak egy esetleges csapda miatt, de a tárgyalásokat is romba döntötte volna, ha az egész helyőrség megjelenik teljes fegyverzetben a Domínium Udvarház előtt. Az Istenek visszavezették lépteinket, nem úgy rendeltetett, hogy ma vesszünk el. Most pedig mondjatok el mindent, amit tudtuk a toroni csapatokról, és hogy mi történt azóta a tábroban, hogy elmentünk.-mondja a gróf s alvezérei gyűrűjében tanácskoznak tovább.
- Azt tudjuk, hogy toroni csapatok érkeztek. Fegyveres, vértes talpasok, talán varázshasználók is, és egy roppant nagy fekete hajót is felvontattak a folyón. Nem tűnik a Császári Haditengerészet gályájának, nem látni rajta felségjelzést. Csupán ennyit tudunk. Nem tettünk még lépéseket, téged akartunk megvárni. Az ellenség létszáma, és felszereltsége komoly fenyegetést jelent. Nem tudjuk ittlétük okát. Talán azért küldték őket, mert hírét vették. hogy helyőrségünk is ide tart. Felderítőink az erdőt járják, továbbra is információt gyűjtenek, a Kékköpenyesek maradéka pedig védelmi pontokat állított fel a tábor körül, hogy jóelőre tudjuk mikor próbálnak megközelíteni a fő útvonalak felől. A vadonban is vannak páran, hogy onnan se lephessenek meg minket. Telepítettek a tábor köré egy-két csapdát is.- kezdi a tanácskozást Sir Egren.
- Értem. Jelentést kérek az egységekről!- fordul a többiek felé.
- A katonák közül egy embert el kellett különíteni, mert kiütések jelentek meg rajta, és magas láza van. Reméljük nem fertőző. Egyből jelezte, amint az első tünetek megjelentek. Remélhetőleg nem lesz több betegünk. A felcser azt mondja, hogy nem súlyos az állapota, és pár napon belül rendbejön. A tartalék fegyverek ki lettek rakodva, és a szerszámok is megfelelőek arra, hogy egy standard cölöperődöt építsünk. Az alapok ki vannak jelölve, holnap reggel kezdődhet a második szakasz. Az emberek lelkesek, kipihentek.- jelenti a strázsamester.
A gróf Paeanderre néz, aki folytatja a jelentéseket:
- A Kékköpenyesek valóban megfelelő védelmi kört építettek ki, leginkább a Ny-i, D-i, és DNy-i zónát figyeljük meg, de vannak embereink a többi irányban is. Váltjuk egymást, megfelelő a környezet, hogy a védelmi pontok álcázva legyenek. Az ellenség akár pár m-rel előttük is elhaladhat úgy, hogy észre se veszi őket. Néhány emberemet vadászni küldöm, hogy amíg a fogadó ki nem épül, addig legyen biztosítva a tartalék. Patak van a közelben.
-Sir Egren? Mi a helyzet a Roumond-i lovagokkal?
-A lovagok készen állnak Sir. Amíg a katonák dolgoznak addig váltott őrségben vigyázzuk, és védelmezzüka tábort. Még egy villámtámadást is képesek vagyunk addig blokkolni, amíg a katonák fegyverhez nem jutnak, és fel nem állnak alakzatba. Egy kérést közölnék, amit pár emberemtől számazik. Szeretnének apró szentélyeket felállítani védőisteneiknek a Pantheonból a tábor mellett, hogy pihenőidejükben legyen módjuk imádkozni, és segítséget kérni. 4-en adtak le kérelmet. Kyel, Uwel, Dreina, és Krad szentélyről lenne szó, de lehet bővül még a lista.
- Semmi akadálya, hogy a lovagok szentélyeket készítsenek védőisteneiknek. Ha lesz idejük kezdjék el, de próbáljátok védett helyen felépíteni, nem akarom hogy egy ellenséges támadás esetén a szentélyek szétdúlása csökkentse a morált a lovagok körében.- mondja a gróf.
-Természetesen, Sir.
- Jól van, ahogy látom minden rendben lesz. Szóljatok az embereknek, hogy holnap délben beszédet mondok, és ismertetem a ránk váró feladatokat. Ezen kívül a közel jövő legfontosabb feladatairól is fogok beszélni, és a Domínior-ral folytatott tárgyalás eredményéről is. Most térjetek nyugovóra, hosszó napunk volt. Holnap folytatjuk.
Azzal mindenki visszavonul, hogy az éjszaka további részében kipihenje magát.
|
Bizalmas Beszélgetés a Lumina Korsóban
A gróf ismételten a tisztelet jelét mutatja a Domínior fele.
- Köszönöm Lord Calassion bölcsességed, és barátságod. Biztos vagyok benne, hogy megfelelően fogunk tudni együtt működni. Többet kaptam mire számítottam a mostani beszélgetéssel. Reményt. Reményt, hogy katonáimat mind hazavihetem családjaikhoz, s reményt, hogy nemes szövetségesekre lelhetek távol az otthontól. Bőven rászolgáltatok népem nagyrabecsülésére, és tiszteletére. Bármiben állunk szolgálatodra Domínior.- mondja a gróf, s akkor ketten lépnek ki a Korsóból, körülöttünk katonákkal.
|
BIZALMAS BESZÉLGETÉS A KORSÓBAN!
A rablókat nyugottan ránk bízhatod. Ám amennyiben megzavarnák ittlétetek, nyugott szívvel csapjatok oda nekik. katonáidat szívesen látjuk vendégül. Ten magad pedig házam vendége vagy ameddig kívánod.
- Calassion nagyúr mindig szivesen itta saját borát. Ez most sem volt másképp. A sültet azonban most nem kívánta. Gor távozása és a kintről beszűrődő nem épp nyugtató zajok, az Ő érdeklődését is egyre a Korsó ajta felé irányozták.
Amennyiben nem bánod, én is veled tartok Sir Hector! |
Bizalmas beszélgetés a Lumina Korsóban!
A gróf figyelmesen hallgatja végig Lord Calassion-t. Közben engedi, hogy töltsenek neki még egy kupa bort. A Domínior-ral együtt ő maga is iszik a borból. Látja, hogy a katonák, és lovagok már nekiláttak a sültnek, és az eléjük érkező ropogósra sült, fűszerezett húsból ő is vesz maga elé. Ereni nemeshez megfelelően saját tőrével étkezik, tudva, hogy a Szövetség összes többi államában mennyire elfogadhatatlannak tartják az ereniek egyszerűségét, és gyakorlatiasságát. A bor, a sült, a friss cipó gyorsan fogy. A harcosok, katonák, lovagok nem étvágytalanságukról híresek. Előkerül egy-egy bozontosabb kutya is, mely jó szolgálatot tesz kéztörlő gyanánt. A nemeseknek persze kerül megfelelő kendő.
- Nem hiszem, hogy bármilyen téren is megsértenénk a Domínium törvényeit, az elmondottak alapján. De, mint mondtam megvédeni megvédjük magunkat, ha támadás érne minket, és szívesen működünk közre közös hadmozdulatokban is. Hallottam, hogy a Kapitány igen jól végzi a dolgát, de még így is maradtak rabló csoportok, kik eléggé megkeserítik a Domínium mindennapi életét.-mondja két falat között a gróf.
A toroni támadás részletei már komolyan elgondolkoztatják Sir Hector-t.
- Tipikus toroni taktika. Megfélemlítés, agresszív támadás, manipuláció, zűrzavar keltés. Sokszor láttam már. Még szerencse, hogy jó testőreid vannak Domínior. Jobb, ha felkészültök, mert hasonló támadások várhatóak. Toron nem adja könnyen az érdekeltségeit. A Cornu elleni támadás is elrettentésül szolgált. Nem hiszem, hogy még egyszer be mernének vetni ilyen nagyhatalmú támadást. Azt már nem hagyná szó nélkül Doran sem, s Toronnak most van épp elég baja, készletei, fegyveresei nem elegek arra, hogy újabb frontot nyisson. Sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy fegyvereseket küldd, hogy azok kényszerítsék ki a jogokat. Ha ez megtörténne igen cudar fogadtatásban részesülnek. Népem körében sok módját ismerjük ellenségeink fogadásának.-mosolyodik el a gróf.
- Szövetségre pedig az Északi Szövetség népi között több tucat szó van. A háborúra viszont csak egyet ismerünk. Fontosak voltak ezek az információk, hogy tisztábban lássak, köszönöm, hogy megosztottad őket. Ha válságosra fordulnának a dolgok, és felépül az erődünk szívesen küldök egy csapat katonát, ha kívánjátok, hogy meg legyen erősítve védelmetek. Ezen kívül...-hirtelen elhallgat a gróf, a katonák kifele nézelődnek a Kapu irányába, idegesen néznek össze. Páran fel is állnak, és kimennek.
|
BIZALMAS BESZÉLGETÉS A KORSÓBAN!
Most,hogy itt ez a finom nedű, beszélhetünk tovább. Törvényenk egyszerűek és lényegretörőek.
A város egyszerű ügyeiben a városi főbíró és az álltala kiválasztot 5 tagú segédbírák hivatottak dönteni. Ezen ügyek többsége nem hágja át a tyúklopást. Pallos Joggal viszont csak a mindenkori Domínior rendelkezik. Büntetéseink nem túl szigorúak. Többnyire pár nap elzárás, illetve közmunka vagy pénzbírság. Ámbár, ha főben járó bűnt merészel valaki elkövetni, legyen az helyi vagy külhoni, a legenyhébb büntetése is száműzetés a Kermir-pusztákra.
Az aljas Toroni támadásról csak annyit, hogy a Domínium kereskedelmi kapcsolatai veszélyeztették egy toroni család üzleteit Dzsad földön. Úgy gondolták, ezzel az alávaló tettel félelmet keltenek szívünkben, és így majd átadjuk nekik a kereskedés teljes jogát. Súlyosan tévedtek! |
A Táborban:
A Kékköpenyes hírnökök távozta után nem sokkal a helyőrség már teljes fegyverben állt. Helyére kerültek a vértek, fegyverek, pajzsok. Sikerült egy-két hevenyészett barikádot is emelni. Sokan tűnnek zavarodottnak. Nem gondolta senki, hogy itt Krad háta mögött toroni csapatokba botlanak. Nem erre készültek fel, pláne ilyen hamar nem. Szinte teljesen védtelenek. Bár karjuk erős, s az alakzatuk félelmetes, csodát ők sem tudnak tenni. Órák telnek el, és semmi nem történik. Kékköpenyesek érkeznek vissza. Az egyik jelent Sir Egren-nek:
-Uram! A főbb utak mentén előőrsöket állítottam fel, akik jelentik, ha ellenség bukkana fel fél fertályórányira a tábortól. Embereim maradéka az erdőben szóródott szét, hogy a vadon felől biztosítson minket. A legjobbak közül párat pedig felderítésre küldtem arra, amerre a toroniakat látták, hozzanak hírt róluk. Tudnak e vajon ittlétünkről, harcra készülődnek e, vagy mást terveznek. Nem kellene egy komolyabb csapatot a gróf után küldeni, félek, nehogy kelepcébe csalják.-fejezi be mondanivalóját a Kékköpenyes.
-Hah, hidd el fiam, a gróf tud vigyázni magára, és a kíséretét sem féltem. A tábort viszont nem gyengítem, nem szórom szét erőnket. Kell egy biztos pont, nehogy mi essünk egy hirtelen támadás áldozatává. Jól tetted, hogy kiküldted az embereidet felderítésre, így a itt pihenőt rendelhetek el.-azzal kiadja a parancsokat, hogy a katonák, és lovagok pihenjenek le.
Megosztja a tábort, míg a fele dolgozik, addig a másik fele őrködik. Most talán még fontosabb, hogy elkészüljenek azok az erődítések. Az utak mentén pedig a Kékköpenyesek továbbra is éberen figyelnek. 2 társuk lélekszakadva rohan a Kalandorok útján, hogy elérjék a Kúriát, s értesítsék a grófot.
|
-Örülök Domínior, hogy közös együttműködésünk, akár Dreina adja szövetségünk első fontos szálait sikerül lefektetni. Aggodalmad a dögkeselyűkkel kapcsolatban jogos, és nagy alapja van. Én is szívesebben lennék most a fronton, nem pedig itt. Ám a sors, és a végzet ezt mérte ki ránk, ezzel kell megbírkózni.
A gróf elmosolyodik a Domínior 100 éves ajánlatán.
-Köszönöm Domínior de remélem, hogy elég lesz 100 nap is. Otthon feleségem, és gyerekeim várnak, ahogy a katonákat is családjuk, és szentül fogadtam Kyel-nek, s Krad-nak, hogy minden tőlem telhetőt megteszek, hogy épségben haza térjenek.
-Leginkább az érdekelne Uram, hogy mi történt pontosan Cornu-val. Mikor, kik által, és mit érzékeltetek, akár ti magatok, akár mágiahasználóitok. Volt e valami szokatlan esemény utána, vagy előtte. Tudtok e toroni jelenlétről a környéken? Próbált e Toron valahogy kapcsolatba lépni veletek? Valami támadásról is hallottam a Kúria ellen ,de ez olyan szóbeszédnek rémlett. Ezek lennének egyenlőre legfontosabb kérdéseim, s azok a szokások, és törvények, vagy tanácsok melyeket érdemes tudnunk, míg a Domínium földjén tartózkodunk. Ennyi lenne. Utána visszatérünk a táborunkba, és egy pár hét múlva szívesen látunk vendégül. Akkora már megfelelő körülményeket tudunk teremteni, hogy méltóképpen vendégül láthassunk.
|
BIZALMAS BESZÉLGETÉS A KORSÓBAN!
Mindaz, mit elmondtál nem túl bíztató számomra. Mint ahogy megjegyezted, az egyenes beszéd híve vagyok. Bármennyire is sérti érdekeimet, ittlétetek ellen már semmit nem tehetek. Az ugyan kissé megyugtat, hogy Eren nemese és bandériuma lesz segítségemre ezen vészterhes időben, ám az már kevéssé nyugtat, hogy a ti átok Zászlóháborútok méginkább idevonzák a "dögkeselyűket"!
Nemesi szavadban megbízom! Hiszem,hogy herceged is oly nagylelkű barátaival, mint hírlik róla. Amennyiben az őrségemmel együtt tudtok dolgozni és az engem és népemet érintő ügyekben segítségemre lesztek, úgy nem bánom ha akár 100 évig is maradtok.
Sir Hector! Kérlek, kapitányomon keresztül értesíts minden változásról mi az általad járt területen zajlik. Legyen az bármely apró is. Az ivóról meg nyugottan egyezkedj DArgóval.
DArgó hozz nekünk a saját boromból! Amennyiben van még kérdésed szívesebben válaszolok beglocsolt torokkal. |
Bizalmas megbeszélés a Lumina Korsóban
A gróf közelebb hajolva, és immár halkabban folytatja, csakis a körülötte ülőkhöz intézve szavait.
-Mivel Zászlóháború dúl évek óta egész északon, így a jelenlegi helyzet több, mint bonyolult. A Hercegi Udvar küldött ide közvetlen parancsokkal, de bizonyos azóta történt események, levelek, és látogatások alapján arra következtetek, hogy sokkal többről van szó, az egész Szövetség érdekelt benne. Még számomra se teljesen világos itt létünk pontos oka, és feladatunk, úgy hiszem a folyamatosan összeszedett információk alapján fogják majd a további parancsokat közölni felém. Mint tudja Domínior jelentős haderővel érkeztem, és ez félelemre, gyanakvásra adhat okot. Az, hogy máris erődítésekbe kezdtünk, és komoly védműveket állítunk fel, csak még inkább biztossá teszi a pozíciónkat. De nem kívánunk a Domínium ellen tenni, és nemesi becsületszavamat adom, hogy semmilyen Domínium elleni invázóban nem veszek részt. Tanulmányoztam idefele úton történelmeteket, tudom, hogy egy toroni nemes alapította a Domíniumot, de bolond volnék, ha ebből ítélnélek meg benneteket. Feladatom egyenlőre, hogy minnél több információt szerezzek a közelmúlt eseményeiről. Úgy tudom volt itt nem messze egy város, Cornu, melyet sötét mágiával porig romboltak. A mágia ereje óriási volt. Erről szeretnék minnél többet megtudni, az ezt megelőző eseményekről, és az ezutániakról. Szeretném továbbá szemügyre venni embereimmel a pusztítás nyomát. Amíg a vizsgálatok tartanak szabad átvonulást kérek a Domínium területén, és szabad tartózkodást. Mi pedig betartjuk szokásaitokat, törvényeiteket. Ám, bármilyen támadás ellen megvédjük magunkat minden eszközzel. Már említettem egy kisebb fogadó létesítését az épülő erődünk mellett, melynek költésgeit megfizetjük, és az élelmet is. Mint láthatod csupán vizsgálatokat akarunk végezni, megtudni mi történt pontosan, hogyan, és kik. Bár a kikkel kapcsolatban vannak sejtéseim. A Zászlóháború a végéhez közeledik. A tapasztalatokból okulva ilyenkor fajul el a leginkább az egész, és hág át minden erkölcsi szabályt. Olyan országok, városok szenvednek, akiknek semmi közük az egészhez. A visszavonuló csapatok mindent felperzselnek, kirabolnak. Az is egyértelmű, hogy bár nehezen, de a Szövetség ismét felül tud kerekedni Toron és vazalusai felett. Nektek sem árt, ha magatok mögött tudhattok egy támogató országot, ha nem bírnátok a portyákkal.
Csupán annyit kérlek, hogy oszd meg velem a birtokodban levő információkat, hogy világosabban láthassak, és az én információmmal talán te is jobban át tudod vezetni a Domíniumot ezen a vészes időszakon.
|
Az ereni katonák szorgosan dolgoznak. Kezdik kialakítani táboruk környékét. A fotnosabb védelmi pontok, és vonalak elhelyezését. Közben megérkeznek a vadászatból társaik. Őzet, szarvast lőttek, hamar felkerülnek a nyársakra az ínycsiklandozó húsdarabok. Az emberek vígan, jó kedvvel dalolásznak. Jól esik a munka mindenkinek, és hogy vége a menetelésnek. Egymás között ittlétük okát firtatják, végül a legokosabb teória mellett dönenek: A jó katona nem firtat sokat, csak harcol a győzelemig. A tréfálkozás tovább növeli a jókedvet. A helyőrség védelmét, most hogy a gróf, és a többi altiszt is oda van Sir Egren irányítja, a Roumond-i vár lovagjainak kapitánya. Sir Egren a lovagi eszmény mintaképe. Csak modora hagy némi kívánnivalót. Talán ezért marad távol a diplomáciai tárgyalásoktól. De azt mondják az öreg medvének a szíve vajból van, ha embereiről, vagy Roumondról van szó. A megfeszített tempójú munka közben egy Kékköpenyes felderítő érkezik meg lélekszakadva, egyenesen Sir Egrenhez. Alig kap levegőt, de gyors jelentést tesz.
-Uram. Toroni csapatok....a Domínium területén... a D-i részen. Most érkeztek. Sokan vannak, elegen, hogy komoly veszélyt jelentsenek.-hadarja akadozva a felderítő.
-Riadó! Fegyverbe! Azonnal mindenki! Toroni csapatok a közelben! Gyerünk Roumond vitézei, nehogy kapával, és ásóval kelljen fogadni a toroni kutyákat.
Felbolydul az ereni tábor. Mindenki rohan a csomókban heverő pajzsok, kardok, lándzsák felé. Tisztek kiabálnak, Kékköpenyesek indulnak neki a vadonnak, és a tábor környékén láthatatlan megfigyelőzónát hoznak létre. A két leggyorsabb harcos pedig szélsebesen indul meg a Domíniumi Kúria felé, értesíteni a küldöttséget. Mögöttük már a katonák körbezárják a tábort hevenyészett védelmi eszközökkel.
|
[22-3] [2-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
