Igranel Ennaron magiszter

P. sz. 3602-ben sz�letett Erigowban, anyja erigowi ember var�zsl�, apja elf Sirenari deinn, aki akkoriban a Sirenari Sz�vets�g nagyk�vete volt. Igranel aki, k�ls�leg emberi von�sokat mutat, szerencs�s kombin�ci�ban �r�k�lte anyja amb�ci�j�t �s apja t�relm�t. Tanulm�nyait a h�res Sigranom�i Egyetemen folytatta, ahol m�giaelm�letet tanult, �m hamarosan gyakorlatiasabb tudom�ny fel� tekintett, m�gpedig a geogr�fia ir�ny�ba.

P�r �ven bel�l fel is avatt�k a tudom�ny mester�v� (3630-ban), amikor is �n�ll� kutat�sokba kezdett. Szeme el�tt Igrain Reval h�res Geoframi�j�nak „korszer�v� t�tele” lebegett. P�r �v kutat�s ut�n r�d�bbent, hogy ezen hatalmas feladathoz, m�g az � hossz� �lete is kev�s lesz, �m bizonyos m�gikus praktik�k nagyban megk�nny�thetik feladat�t. Felismer�se k�vetkezm�nyek�nt visszat�rt az Egyetemre, folytatta m�gikus tanulm�nyait. Hat �v eltelt�vel a t�rm�gia mesterek�nt �jult lehet�s�gekkel folytathatta kutat�sait. T�rk�pei a k�vetkez� �vtizedekben rendk�v�l nagy seg�ts�get jelentettek az �szaki Sz�vets�g keresked�inek �s hadsereg�nek.

T�z �v m�lva az egyetem Geogr�fia tansz�k�nek vezet� magiszter�v� avatt�k (3650-ben). B�keid�ben kutat�sai mellet fontos feladatnak tartja a j�v� nemzed�k ok�t�s�t, h�bor� eset�n azonban k�teless�g�nek �rzi, hogy a hadsereg k�tel�k�be l�pjen. Utols� viselt rangja a XIV. z�szl�h�bor� sor�n ezredeskapit�ny volt, az erigowi hadsereg f�t�rk�p�sze, ill. csapatmozgat�s�rt felel�s vez�rkari tisztjek�nt. T�rk�pei sok esetben jelentett�k gy�zelem �s veres�g k�zti k�l�nbs�get a z�szl�h�bor�k csat�i sor�n.

Modora �ltal�ban h�v�s, t�vols�gtart�, idegenekkel szemben gyakorta �rezteti a m�g�tte �ll� hatalmat. Sz�k k�rben azonban figyelmen k�v�l hagyja a t�rsadalmi k�t�tts�geket, bar�taival minden esetben k�zvetlen hangnemet �t meg.

A Pyarron szerinti 3698. esztend�ben kutat�sai egy hat�rvid�ki telep�l�shez vezett�k, n�v szerint Cornu v�ros�hoz, ahol a sz�besz�d szerint valamif�le ereklye bukkant fel. Az erekly�t v�g�l nem siker�lt megszereznie, �m egy fegyveres konfliktus kell�s k�zep�n tal�lta mag�t, amit egy toroni csapat v�vott egy ereni k�l�n�tm�nnyel. Itt ismerkedett meg Cornu dom�nior�val Elmandier Assan Calassionnal.

Kettej�k ismerets�ge az �t�lt megpr�b�ltat�sok sor�n hamar bar�ts�gg� alakult. A dom�nior kezdeti semlegess�g�t feladva a sz�vets�gi csapatokhoz csatlakozott az �ssze�tk�z�s sor�n, mely v�g�l patthelyzett� alakult, Ennaron pedig visszat�rt egy�b k�teless�geihez.

Egy �v m�lt�n azonban, hallv�n a h�reket a dom�nior k�zelg� sz�let�snapj�r�l, �jra �tra kelt, hogy az �nneps�ghez csatlakozhasson……