A p.sz. 3642.-ben sz�letett Eren Roumond �rgr�fs�g�ban, a roumondi v�rban.

Apja Corman de La’Vexel. 4 �ve halt meg nyugodalmas k�r�lm�nyek k�z�tt, a v�gletekig �ll�tva, hogy nincs pocs�kabb hal�l p�rn�k k�z�tt halni meg. Corman fiatal �veiben, m�g apja �lt k�bor lovag volt, bej�rta eg�sz �szak-Ynev-et. Mindig is csat�ban akart meghalni, de a sors nem adta meg neki. Mikor apja m�r nem tudta �regs�ge ok�n ell�tni �rgr�fi teend�it Croman hazat�rt, �s �tvette a terheket. Egy gianagi nemesi csal�d legfiatalabb l�ny�t vette el, ezzel is el�seg�tve a k�t orsz�g k�z�tte min�l k�zelebbi sz�vets�get. Az ara �rkez�se h�nyatatott volt, �s kalandos. Rabl�k, az ar�t maguknak k�vetel� nemesek. Corman utols� igazi kalandj�ban vett r�szt, mikor lovagjaival v�g�l kiszabad�totta leend� feles�g�t, �s biztons�gban v�r�ba jutatta. Kem�ny, zord, de igazs�gos embernek ismert�k. Feles�ge l�gy�totta meg egyed�l, �s gyerekei megsz�let�se. A harcban makacs, �s er�s, ak�r minden ereni.

Anyja Liana de La’Vexel. Gianag-i nemesi csal�db�l sz�rmazott. A k�telez� �rdekh�zass�g ellen�re szerelmes volt mindig is f�rj�be, �s 3 gyerekkel aj�nd�kozta meg. F�rje hal�la ut�n f�l �vvel � is k�vette.

K�t testv�re van, egy �ccse, �s egy h�ga. �ccse az ereni k�kk�penyesek iskol�j�nak n�vend�ke, m�g h�ga a f�v�rosban a Hercegi Udvar-ban udvarh�lgy.

Csal�dja imm�r a 16. gener�ci� �ta �ll az �rgr�fs�g �l�n. Annak idej�n egy kiemelked� harct�ri cselekedet miatt emelt�k a de La’Vexel csal�dot a felt�rekv� k�z�pnemesek k�z�l az ereni f�nemesek k�z�. �m sz�rmaz�suk k�z�pnemesi mivolta miatt m�gsem kaphattak b�r�i rangot, �gy Eren egyik Ny-i �rgr�fs�g�t kapt�k meg, s a vele j�r� c�met. Roumond �rgr�fs�g mag�ba foglalja Roumond v�r�t, a K-Ny-i nagy keresked� utat, s ennek v�delmez�s�t, a Drun erd�-t, Cnox �s Murray er�dj�t. Az �rgr�fnak k�teless�ge a Ny-i hat�r �rizete, a keresked� �t biztons�g�nak szavatol�sa. Ezen k�v�l itt helyezkedik el a 6 K�kk�penyes iskola egyike. Ennek az iskol�nak a v�delme, �s sz�ks�gleteinek ell�t�sa is a gr�fok fontos feladatk�re.

Hector gyerekkor�t a Roumond-i v�rban t�lt�tte, majd 8 �vesen ker�lt a Hercegi Udvarba, ahol 14. �let�ve bet�lt�s�ig �lt, s itt saj�t�totta el a nemesi viselked�st, sz�mos tudom�nyos, etikai, �s t�rt�nelmi ismeretet. 15 �vesen apja visszahozatta Roumondba, �s 2 �vig a K�kk�penyes iskol�ban tanult, s itt saj�t�totta el a fegyverforgat�s alapjait. 17 �vesen apja Murray er�dj�be k�ldte, hogy tanulja meg milyen a katona�let, a fegyelem, �s ismerje meg azokat, akiket vezetni fog, ha gr�f lesz. 3 �v ut�n a fi�b�l f�rfi lett, hadnagyi rangot �rt el, t�rsai megbecs�lt�k, tisztelt�k �rdemei, �s nem sz�rmaz�sa miatt.

20 �ves kor�ban apja nyomdokaiba l�pett, �s kalandokra adta a fej�t. 4 �v telt el a k�vetkez� fontos esem�nyig. Kicsiny fegyverforgat�kb�l �ll� csapat�val egy szorongatott ereni k�l�n�tm�nyt seg�tettek meg Erent�l Ny-ra egy zord, szikl�s hegyvid�ken. Sosem tudta meg kiket v�dett meg, mi miatt halt meg sok bajt�rsa, s kik ellen v�dt�k 3 napig a szikl�s cs�csot, m�g m�gia r�v�n ki nem menek�tett�k �ket. �t csak a bajbajutott csapatban lev� fekete haj� dorani n� �rdekelte. �m nem tudott meg r�la semmit miut�n vissza�rtek. �m tett��rt a Hercegi Udvarban lovagg� �t�tt�k. Sir Hector k�vetkez� 7 �v�ben k�bor lovagk�nt j�rta �szak-Ynevet, egy �tja sor�n pedig D�l Yneven is j�rt, Pyarronban.

Sz�mos orsz�g hadsereg�t, regul�ris, �s szabad zsoldosait tanulm�nyozta. Fegyverzet�ket, taktik�ikat, harci potenci�ljukat. Hossz�, �s neh�zkes kutat�s ut�n megtal�lta a fekete haj� dorani n�t, aki Siril-nek h�vtak. A f�rfi szerelme viszonz�sra tal�lt.

Harmincegyn�h�ny �vesen �rte utol apja hal�lh�re, s hogy neki kell �tvennie az �rgr�fs�gi c�met. Annak rendje, �s m�dja szerint hazat�rt. N��l vette - sokak nem tetsz�s�nek dac�ra- a Siril-t. A n� Doran diplomat�ja volt, Hector megfelel� t�rsra lelt benne. Mondt�k is sokan, hogy Roumond �rn�je legal�bb annyira talpraesett, �s m�velt, mint az �rgr�f, �s a sok reform, �s j�l�t feler�szt neki k�sz�nhet�. Az Istenek is meg�ldott�k a p�rt, �s el�bb egy l�nyt, majd egy fi�t sz�lt Sir Hectornak Siril.

Hector �tszervezte Roumond haderej�t azok alapj�n, amiket l�tott. Az emberek nehezen tanultak bele szerepeikbe, de az egyre gyakoribb hat�rt�mad�sok sor�n h�re ment a k�rnyez� orsz�gokban is egy ereni �rgr�fs�g katonai ereje, �s szil�rd mor�lja. A K�kk�penyesekkel kieg�sz�tett hader�, melyet Hector �ltal beh�vott k�lhoni veter�nok k�peztek ki, �s tartottak folytonosan k�szenl�tben nem egyszer futam�tott meg t�bbsz�r�s t�ler�ben lev� barb�r, nom�d, vagy ork csapatokat.

A 14. Z�szl�sh�bor� nem �rte v�ratlanul Roumond-ot, a h�bor� el�tti 2 �vben m�r �rezhet volt, hogy mi fog k�vetkezni. �rgr�fs�gk�nt a hat�rt kellett v�delmezni�k, de �gy is volt el�g feladatuk, s b�szk�k voltak arra, hogy m�g egyszer sem kellett er�s�t�s�rt folyamodniuk a bels� ter�letek fel�. Mikor a hat�rt�mad�sok elmaradtak, �s egy�rtelm�v� v�lt, hogy a h�bor� hadsz�nterei nem Eren k�zel�ben fognak h�z�dni Hector folyamatos k�relmeket z�d�tott a Hercegi Udvar-ra, hogy engedj�k v�llogatott embereivel a frontra. 8 h�nap ut�n v�gre lev�l �rkezett. Viszont, ami benne volt, az nem kecsegtetett dics�s�ggel, �s a h�bor�ban val� r�szv�tellel. Az Udvar k�l�n k�r�se volt, hogy legjobb embereivel, �s K�kk�penyesekkel vonuljon Ny-nak egy messzi vid�kre, bizonyos ottani �rdekelts�gek megv�d�s�re. Sir Hector �g�lt az ellen, hogy a h�bor� kell�s k�zep�n veter�n embereivel elvonuljon valami hom�lyos utas�t�s �rtelm�ben. V�g�l m�gis elindult a lev�l �rkez�s�t�l sz�m�tott 10. napon. Senki nem tudta mi vette r� v�g�l. � maga pedig nem sz�nd�kozott ezt megosztani. T�l sokan kerest�k fel a lev�l �rkez�se ut�n, t�l sok mindent tudott meg. Z�gott a feje, �s nagyon sok mindent nem �rtett, de egyet tudott: a lehet� leghamarabb el kellett �rnie Dom�nium-ot, �s Cornu-t. A legjobbak legjobbjai k�s�rt�k el. Megannyi harcedzett, veter�n f�rfi.